A nap szentje: szeptember 17.: Saint Robert Bellarmine
Amikor Robert Bellarmine-t 1570-ben felszentelték, az egyháztörténet és az egyházatyák tanulmányozása szomorúan elhanyagolt állapotban volt.
Ígéretes tudósként Toszkánában élt ifjúkorában, energiáját e két témának, valamint a Szentírásnak szentelte, hogy rendszerezze az egyházi tanítást a protestáns reformátorok támadásai ellen. Ő volt az első jezsuita, aki professzor lett Louvainban.
Leghíresebb műve a Viták a keresztény hit vitáiról című háromkötetes.
Különösen figyelemre méltóak a pápa világi hatalmáról és a laikusok szerepéről szóló részek.
Robert Bellarmine azzal váltotta ki a monarchisták haragját Angliában és Franciaországban, hogy tarthatatlannak mutatta az isteni királyok joga elméletét.
Kidolgozta a pápa közvetett hatalmának elméletét az időkben; bár a pápát védte Barclay skót filozófussal szemben, V. Sixtus pápa haragját is magára vonta.
Robert Bellarmine-t VIII. Kelemen pápa bíborossá nevezte ki azzal az indokkal, hogy „nem volt párja a tanulásban
Miközben lakásokat foglalt el a Vatikánban, Bellarmine nem lazított korábbi megszorításain.
Háztartási költségeit az alig létfontosságúra korlátozta, csak a szegények rendelkezésére álló élelmiszert evett.
Köztudott volt róla, hogy megváltott egy katonát, aki elhagyta a hadsereget, és a szobáinak kárpitjait arra használta, hogy szegény embereket öltöztessen, és megjegyezte: „A falak nem fognak kihűlni.”
Számos tevékenység mellett Bellarmine VIII. Kelemen pápa teológusa lett, két katekizmust készített, amelyek nagy hatást gyakoroltak az egyházra.
Bellarmine életének utolsó nagy vitája 1616-ban alakult ki, amikor figyelmeztetnie kellett Galilei barátját, akit csodált.
Az intést a Szent Hivatal nevében mondta el, amely úgy döntött, hogy Kopernikusz heliocentrikus elmélete ellentétes a Szentírással.
A figyelmeztetés egyfajta óvatosságra intett, nehogy hipotézisként még nem teljesen bizonyított elméleteket terjesszenek elő.
Ez azt mutatja, hogy a szentek nem tévedhetetlenek.
Robert Bellarmine 17. szeptember 1621-én halt meg
A szentté avatási folyamat 1627-ben kezdődött, de írásaiból fakadó politikai okok miatt 1930-ig halasztották.
1930-ban XI. Pius pápa szentté avatta, a következő évben pedig az egyház doktorává nyilvánította.
Olvassa el még:
A nap szentje, szeptember 16.: Szent Kornél pápa
A nap szentje, szeptember 15.: Szent Nikomédész
A nap szentje, szeptember 14.: St. Notburga
A nap szentje, szeptember 13.: Aranyszájú Szent János püspök és az egyház doktora
A nap szentje, szeptember 12.: Brabanti Szent Guido
A nap szentje, szeptember 11.: Saints Proto és Hyacinthus
A nap szentje: Tolentinoi Szent Miklós
A nap szentje, szeptember 9.: St. Peter Claver
A nap szentje, szeptember 8.: Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe
Ferenc bátorsága?: „Találkozás a szultánnal, hogy elmondjam neki: nincs szükségünk rád”
A teremtésért való ima világnapja, Ferenc pápa felhívása a Földért