Lula új környezeti reményt hoz a brazíliai katolikusok számára, de a kihívások továbbra is fennállnak

By Cristiano Antonino On 10. február 2023.

A Jair Bolsonaro elnök kormányzása idején az Amazonasban végbement, négy éven át tartó, példátlan mértékű erdőirtás után a környezetvédelemmel és a hagyományos népek védelmével kapcsolatos egyházi mozgalmak reménykednek abban, hogy hivatali idejének vége és Luiz Inácio Lula da Silva elnök kormányának kezdete megnyílik. egy új táj Brazíliában

Az új elnök január 30-án, miután találkozott Olaf Scholz német kancellárral, fontos jelzést adott az ilyen problémák megoldására való hajlandóságáról.

Lula a sajtónak elmondta, hogy ő és Scholz megvitatták a lehetséges együttműködést a környezetvédelmi kezdeményezések terén, és kijelentette, hogy a továbbiakban nem tűr illegális bányászatot Yanomami területén.

Lula február 10-én találkozik Joe Biden amerikai elnökkel

Miközben a világ vezetői, például Scholz és Biden kifejezték hajlandóságukat a környezetvédelem területén való együttműködésre Brazíliában, egyúttal olyan erős gazdasági csoportok ambícióit is képviselik, amelyek fokozhatják a bányászatot az országban.

Miután néhány héttel ezelőtt megjelentek az alultáplált és beteg yanomami emberekről készült képek, sokan felismerték a bennszülött csoportok – és területeik – helyzetének súlyosságát Brazíliában a Bolsonaro-kormányzat után.

Miközben a volt elnök többször is elmulasztotta a yanomamiak élelmezési és egészségügyi segítségnyújtását – és a területükön zajló illegális bányászat elleni küzdelmet, amely elemzők szerint problémáik oka –, a január 1-jén hivatalba lépett Lula gyorsan cselekedett.

Január 21-én felkereste Yanomami területét az amazóniai Roraima államban, és sürgős intézkedéseket jelentett be, például élelmiszer- és gyógyszerkészletek kiosztását.

Február 4-én a régióban végrehajtott rendőri razziák miatt bányászok százai kezdtek el önként elhagyni a területet.

A környezet pusztítása és a hagyományos népek halálozása közötti összefüggést az egyházi mozgalmak hangsúlyozták az elmúlt években, amikor az Amazonas és más biomák erdőirtása példátlanul megnövekedett.

Most a dél-amerikai nemzet különböző részeiről származó katolikus aktivisták párbeszédet folytatnak az új adminisztrációval, hogy bemutassák a legsürgősebb intézkedéseket, amelyeket meg kell tennie a problémák megoldása érdekében.

„Valóban, most megújult a reményünk.

A Bolsonaro-kormányzat idején a népi mozgalmak hatalmas erőfeszítéseket tettek a folyamatban lévő pusztítás megállítására.

Most segíthetnek egy új, a környezetvédelmet célzó közpolitikai folyamat felépítésében” – erősítette meg Evaristo Spengler marajói püspök, akit a közelmúltban neveztek ki a Roraima Egyházmegye átvételére.

Spengler, aki Brazíliában a Pan-Amazon Ecclesial Network (a portugál REPAM rövidítéssel ismert) vezetője, hangsúlyozta, hogy az egyik első megnyugtató jel, hogy Lula Marina Silvát nevezte ki környezetvédelmi miniszternek.

„Marina Silva nemzetközileg elismert az Amazonas védelmében szerzett hosszú tapasztalataiért.

Reméljük, hogy ebben a pillanatban – egy új környezetvédelmi terv kidolgozása közben – megállíthatjuk a környezetpusztítás általános megállítását” – érvelt.

Az egyházi természetvédők különböző alkalmakkor elítélték, hogy Bolsonaro felszámolja az állami felügyeleti és ellenőrzési rendszert, és gyengíti a kormány környezetvédelmi ügynökségeit.

Az ilyen akciók, valamint számos beszéde, amely a betolakodókat az esőerdőben való működésre ösztönözte, 59.5%-kal növelte az Amazonas pusztítását az ő hivatali ideje alatt.

„A pusztításnak több oka is van. Magában foglalja a fűrészáru kitermelését, a tűzzel való megsemmisítést a szarvasmarha és a monokultúra jövőbeli megszállása érdekében, a bányászatot és az infrastruktúra megaprojektjeit. Mindennek meg kell állnia.

Át kell gondolnunk, hogy milyen gazdasági fejlődést akarunk Brazíliában” – érvelt Spengler.

Ezeket a problémákat tovább fokozta, hogy Bolsonaro teljesen felfüggesztette a földreform-programot, és vonakodott attól, hogy új földjuttatásokat engedjen át a hagyományos népeknek.

Brazíliában, különösen az Amazonason, sok terület az állam tulajdonában van, amelynek autonómiája van, hogy egy részét a föld nélküli parasztokhoz irányítsa.

A szövetségi kormány emellett elemzi a bennszülött csoportok és quilombola közösségek – a brazíliai gyarmati és birodalmi korszakban (1500–1889) fogságból menekült afrikai rabszolgák leszármazottai – földkérelmeit, és eldönti, hogy megadja-e nekik az általuk igényelt területeket.

Bolsonaro 2018-as kampánya során megígérte, hogy soha nem enged át földeket az őslakos csoportoknak – és ezt az ígéretét be is tartotta.

A Püspöki Konferencia szárazföldi lelkipásztori bizottsága (portugálul CPT) több alkalommal hangsúlyozta, hogy az ilyen csoportok kulcsfontosságúak a brazil biomák megőrzésében, mivel életük az esőerdőtől függ.

„Az új kormány visszaállította a Bolsonaro által megszüntetett Agrárfejlesztési Minisztériumot.

Ez nagyon pozitív. De továbbra is várjuk a Lula-kormányzatot, hogy bemutassa földreform-programját” – mondta Isolete Wichinieski, a CPT nemzeti koordinátora.

Megerősítette: a vidéki civil szervezetek többsége tudja, hogy az új kormány 2023-ban a költségvetési hiányok miatt nem tud sokat előrelépni.

„De legalább most nyitottak az ajtók a párbeszédre. A civil szervezetek benyújtották nekik javaslataikat, és reméljük, lehet tenni valamit” – tette hozzá.

Wichinieski szerint Bolsonaro hivatali ideje alatt legalább 400 földreform-folyamatot fagyasztottak be.

"És 5,000 quilombola közösség még mindig arra vár, hogy megkapja a földbirtoklási okiratokat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy biztonságban legyenek a területükön" - írta le.

Az ilyen szegmensek a természetes erdőtüzek leküzdéséhez is fontosak, mivel általában saját tűzoltóosztaggal rendelkeznek, és tudják, hogyan akadályozzák meg a lángok továbbterjedését.

"Az új kormánynak meg kell erősítenie az ilyen népszerű tűzoltóosztagokat, és létre kell hoznia egy rendszert a bűnügyi erdőtüzek kivizsgálására" - tette hozzá.

Vicente Ferreira püspök, a Püspöki Konferencia Integrált Ökológiai és Bányászati Különbizottságának titkára is bizakodó az új adminisztrációval kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a csoport tagjai kapcsolatban állnak a hatóságokkal, és lehetőségük volt megvitatni velük a legális és illegális bányászati projektek a környezet és az emberek érdekében Brazíliában.

„De az „extraktívista” projektek, mint például a bányászati törekvések, jelenleg nagy támogatást kapnak a világ egészében.

Egyfajta neokolonialista korszakon megyünk keresztül. Brazíliát a világgazdasági csoportok a bányászat nyílt terepének tekintik” – mondta az EarthBeatnek.

Ferreira elmondta, hogy Lula elnöksége alatt nagyon erős lesz a nemzetközi nyomás Brazíliára a bányászati engedélyek átadása miatt.

Korábbi kormányzásai során Lula kétértelmű álláspontot képviselt az ilyen környezetvédelmi kérdésekben, és időnként megnyitotta a kaput a nagy környezeti hatással járó kezdeményezések előtt.

„Most egyre többet tanul az integrált ökológiáról. Érettebb, és tudja, hogy hangot kell adnia azoknak, akiket leginkább érintett a neoliberális politika” – mondta Ferreira.

Bidennel február 10-re tervezett találkozója során „Lula valószínűleg megemlíti a Yanomamit, azokat az embereket, akikre hatással voltak a bányászati projektek és így tovább” – tette hozzá.

"Remélem, hogy a környezeti kérdésekről fog beszélni, és nem csak a gazdaságról" - mondta Ferreira, hozzátéve, hogy ha nem említi ezeket a problémákat, akkor a környezetvédelmi mozgalmak által formált támogatói nyomást gyakorolhatnak rá, hogy "szégyellje magát" amiatt, hogy figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi aggályokat. a beszélgetésről.

Lula környezetvédelmi programjával szemben valószínűleg a brazil Nemzeti Kongresszus fog nyomást gyakorolni, amelynek választott tagjai többnyire konzervatívak, és ellenzik a természetvédelmi politikát.

„Lula „diplomata”, és tudja, hogy tárgyalnia kell. A Kongresszus nélkül nem tud uralkodni. De legalább a népi mozgalmak szabadon demonstrálhatnak, ami sokkal nehezebb volt a Bolsonaro-kormányzatban” – mondta Ferreira.

Combonian Fr. Dario Bossi, az Integrált Ökológiával és Bányászattal foglalkozó Bizottság alapító tagja megerősítette, hogy nem lesz könnyű feladat a Kongresszus követeléseivel foglalkozni.

„Nagyon nagy kihívás lesz. Még a végrehajtó [ágban] sincs harmónia, amikor ilyen vitáról van szó. A Kongresszusban vannak olyan csoportok, amelyek könnyen megzsarolhatják a kormányt, hogy hagyjon fel egy környezetvédelmi menetrenddel” – mondta.

Bossi véleménye szerint az egyházon múlik, hogy „a természet hangja legyen, és teret tárjon a szegények számára, hogy meghallgassanak”.

Ebben a tekintetben a katolikus egyháznak hosszú utat kell megtennie – mondta Ferreira.

„Még mindig prófétaibb álláspontra van szükségünk a környezettel kapcsolatban. El kell végeznünk az ökológiai átalakításunkat, különben nagyon távol leszünk az emberek és a Föld problémáitól” – mondta.