Milyen jövője lesz az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezetnek (ZLECAF)?
Az Afrikán belüli kereskedelem fokozása a gazdasági integráció érdekében
Az országok közötti gazdasági cserék mindig is kulcstényezők voltak a regionális gazdasági integrációban és a jólét megteremtésében. E cserék célja az áruk és szolgáltatások egységes piacának előmozdítása és egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása. Ez magában foglalja a tőke és az egyének mozgását. Többek között elősegíti a beruházást és a méretgazdaságosságot, erősíti a nemzetgazdaságok versenyképességét, hozzájárul az inkluzív és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéshez, a regionális értéklánc-fejlesztéshez és az élelmezésbiztonságot szolgáló mezőgazdasági fejlesztéshez.
A klasszikus közgazdászok a szabad kereskedelem felsőbbrendűsége mellett érvelnek a protekcionizmussal szemben. A gazdagságot azon áruk és szolgáltatások számával mérik, amelyekkel egy nemzet képes kereskedni, a nemzetközi méretű szabad kereskedelem pedig a nemzeti gazdagság forrása. A szabadkereskedelem előrehaladása gyakorlatilag felszámolta a hagyományos protekcionista intézkedéseket (vámok, kvóták, beutazási vízumok stb.), ehelyett neoprotekcionista intézkedésekre ösztönözte a kormányokat.
Az afrikai országok közötti kereskedelmet azonban mindig is számos akadály akadályozta. Ezek az akadályok főként olyan mechanizmusoknak tudhatók be, mint például a túlzott tarifák kivetése, amelyek megakadályozták az országokat termékeik kereskedelmében, szolgáltatáscserében, az állampolgárok szabad mozgása egyik országból a másikba, valamint a kommunikáció hiánya.
Az Afrikai Unió az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezet (AfCFTA) újraindításával reménysugárt kívánt adni azáltal, hogy jelentős lehetőségeket kínált a kontinensen működő vállalkozások számára. Ez a struktúra 2021-es létrehozása óta nehezen indult el, de feltételesen látjuk ennek a projektnek az első eredményeit, bár évekbe fog telni, amíg az Afrikán belüli kereskedelem meghozza a várt eredményeket. A Zlecafhoz való csatlakozással az afrikai országoknak ki kell építeniük gazdasági uniójukat azzal a céllal, hogy exporttermékeik hozzáadott értékét kontinentális szinten növeljék.
A szabadkereskedelmi övezet először formálódik. Kamerun az élen
A Kribi kikötője, Kamerun, üdvözölte a „Zlecaf” program keretében szállított árut. Ez a Tunéziából származó gyantaszállítmány az első áruimport a szabadkereskedelmi övezeti projekt keretében. A projektet 54 afrikai ország írta alá, de még nem vált valóra. A július elején Kamerunba érkezett gyanta rakomány a kereskedelmi zóna felszámolási folyamatának kezdetét jelenti. Ez jelzi a Zlecaf-rezsim által engedélyezett termékek tarifáinak lebontásának kezdetét.
Összességében egy 20 tonnás gyantarakomány, amelyet Kamerunból importáltak és egy festékgyártó cégnek szántak. Ez az első termék az alrégióból, amely kedvezményes vámtarifát élvez az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezet projekt keretében. A projekt jelenleg a kísérleti szakaszban van, nyolc ország vesz részt benne, köztük Kamerun, Egyiptom, Kenya, Mauritius, Ruanda, Tanzánia, Tunézia és Ghána, amely az új pánafrikai intézmény székhelyének ad otthont.
Az Inoda Industries Sarl, a festékek és egyéb bevonóanyagok gyártására szakosodott vállalat által végzett import az első, amelyet a Zlecaf-rezsim keretében hajtottak végre. Ennek a rakománynak a feldolgozása meghatározó jelentőségű, hiszen része a szervezet megvalósításának tesztfázisának.
Az Inoda Industries Sarl, a festékek és egyéb bevonóanyagok gyártására szakosodott vállalat által végzett import az első, amelyet a Zlecaf-rezsim keretében hajtottak végre. Ennek a rakománynak a kezelése döntő jelentőségű, mivel ez része a szervezet megvalósításának tesztfázisának.
2022 októberében Kamerun belevágott ebbe a kalandba, hogy fellendítse az Afrikán belüli kereskedelmet azáltal, hogy a Zlecaf-rezsim keretében végrehajtotta első exportját. 19. október 2022-én a kameruni vámhatóság két Zlecaf származási bizonyítványt adott ki a kameruni mezőgazdasági élelmiszeripari vállalatoknak, a Cameroon Tea Estate és a Ndawara Tea Estate számára, azzal a céllal, hogy 38.6 kg kameruni teát exportáljanak Ghánába.
Mi ennek az új projektnek a célja?
Afrika hamarosan új lapot nyit gazdaságtörténetében. A kontinens a gazdasági integráció révén a Zlecafot alapvető platformnak tekinti ennek a törekvésnek a megvalósításához.
A cél a vámok fokozatos csökkentése az afrikai országok közötti kereskedelem ösztönzése érdekében. Ma az afrikai országok közötti kereskedelem a kontinens teljes kereskedelmi forgalmának mindössze 17%-át teszi ki. A Kínából – amely 165-ig 2022 milliárd dollárt tesz ki – és Európából származó importot részesítenek előnyben, mert olcsóbbak, mint a kontinensre irányuló belföldi import.
Kevesebb mint 18%-kal a régión belüli kereskedelem lényegesen alacsonyabb, mint az ázsiai (50%) és az Európán belüli (70%). Az afrikai országok közötti kereskedelem alacsony szintjének oka az információhiány. Afrika a világ második legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének létrehozását tervezi, 1.3 milliárd fogyasztó potenciális piacával. A közel 3 billió dollárra becsült GDP-vel Afrika fel kívánja gyorsítani belső kereskedelmét, és a méretgazdaságosság előmozdításával több munkahelyet és jólétet kíván teremteni.
Az Afrikai Unió tanulmánya szerint 2035-re az FTAA várhatóan legalább 575 milliárd USD kötelezettségvállalást tesz lehetővé az afrikai kontinens számára, és 60 százalékkal csökkenti a szegénységet a kontinensen. A tényleges indulást a kontinens minden polgára nagyon várja, akik abban reménykednek, hogy azokban az iparágakban találnak majd munkát, amelyeket a jövőbeli kereskedelem teremt.
Ez a próbaballonnak tűnő induló vállalkozás az Afrikai Közös Piac első győzelme, amelyet a legtöbb megfigyelő a kontinens gazdasági növekedésének és fejlődésének felgyorsítására szolgáló félelmetes eszközként mutat be.
Milyen előnyökkel járnak a kis- és középvállalkozások?
A Zlecaf bemutatta az afrikai kkv-knak szánt digitális fizetési platform terveit. A kereskedelem megkönnyítése érdekében várhatóan digitális piacteret hoz létre. Annak érdekében, hogy a kkv-k hasznot húzzanak, a Zlecaf olyan bankintézetekkel tárgyal, amelyek garanciákat nyújthatnak, mivel a kkv-k gyakran szembesülnek a hiteljogosultsággal és a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémákkal a hivatalos banki körben.
A finanszírozáshoz jutás kérdésének megoldásával a kkv-k bankintézmények támogatásával tranzakciókat, vásárlásokat és eladásokat bonyolíthatnak le, amelyeknek fedezniük kell bizonyos kockázatokat. Kezdetben négy szektor jogosult erre a digitális fizetési platformra. Ezek a mezőgazdaság, a textilipar, a gyógyszeripar és a közlekedés.
Az Afreximbank szerepe
A szabadkereskedelmi övezet létrehozásához olyan banki struktúrákra van szükség, amelyek a szükséges források biztosításával segítik az országokat a kereskedelemben. Az Afreximbank (Afrikai Export-Import Bank) megbízást kapott a Zlecaf Adjustment Fund létrehozására, hogy segítse az országokat az új liberalizált és integrált kereskedelmi környezethez való alkalmazkodásban. A kiigazítási alap egy alap-, egy általános és egy hitelalapból áll majd.
Az alap a tagországok hozzájárulásaiból, támogatásokból és technikai segítségnyújtási alapból áll majd, amely fedezi a vámok eltörlése miatti esetleges tarifabevétel-kiesést. Az általános alapot és a hitelalapot a kereskedelmi finanszírozás mozgósítására teszik elérhetővé a köz- és a magánszektor támogatására, hogy lehetővé tegyék számukra az alkalmazkodást és a Zlecaf által teremtett lehetőségek kihasználását. Az Afreximbank 10 milliárd USD-t mozgósít a következő 5-10 évben, mint szükséges forrásokat a kiigazítási alapok tekintetében. A bank a mai napig 1 milliárd USD-t mozgósított a Zlecaf korrekciós alapra.
Mely termékek vesznek részt a szabad kereskedelemben?
A kereskedelemben részt vevő termékeket három kategóriába soroltuk. Az A kategória azokat az importtermékeket tartalmazza, amelyekre gyors liberalizáció vonatkozik. Tartalmazza a vámsorok 90.01%-át, vagyis 5255 terméket. Ezeket a termékeket lineárisan, 10 éven keresztül leszereljük, amíg a tarifákat nullára nem csökkentik. A B kategória az érzékeny (helyben gyártott) termékeket foglalja magában. A vámsorok 6.99%-át, azaz összesen 408 terméket foglalja magában, amelyeket 13 év alatt, 5 éves moratórium mellett liberalizál az ország.
A liberalizációból kizárt termékek a C kategóriába tartoznak, 175 termékkel, ami a vámsorok 2.99%-át teszi ki. Ezek olyan termékek, mint a búzaliszt, kukoricaliszt, nyers pálmaolaj, finomított pálmaolaj, cukrok, rágógumik, édességek, tészta, gyümölcslevek, portlandcement, cementragasztók, hajlazítók, szappanok és tusfürdők, alumínium profilok stb.
A Zlecaf a vámtételek 90%-ának liberalizálását tervezi 10 éven belül a legkevésbé fejlett országok (LDC-k) esetében, és 5 éven belül a fejlődő országok esetében; az úgynevezett érzékeny termékek 7%-ának leszerelése a legkevésbé fejlett országok esetében 13 éven belül, a fejlődő országok esetében pedig 10 éven belül; valamint a fennmaradó termékek 3%-ának kizárása a vámlebontási folyamatból.
Melyek a fő kihívások?
A Zlecaf országok közötti vámok csökkentése jó stratégia a kereskedelem ösztönzésére és a helyi termékek versenyképesebbé tételére. Ennek a projektnek a beindításához azonban még mindig jelentős kihívásokkal kell szembenézni.
Az első kihívás a valuta konvertibilitása. A több valuta konvertibilitásával járó nehézségek megoldása kulcsfontosságú a fizetések és elszámolások megkönnyítése érdekében a különböző valutazónákban lévő országok között. Jelenleg 42 valuta van Afrikában. Jobb lenne például annak biztosítása, hogy egy nigériai kereskedő átutalhassa a nigériai Nairát egy tanzániai partnernek, aki tanzániai shillinget kap.
Szinkronizálja a regionális gazdasági közösségeket, amelyek a „spagettitálat” alkotják. Ez egy hosszú távú remény, amely szükségszerűen magában foglalja a kontinenst alkotó 14 regionális gazdasági közösség konszolidációját. Egyes országok egynél több szervezetnek is tagjai egyszerre.
E szakasz után az országoknak el kell távolodniuk az elsődleges specializációktól, és fejleszteniük kell iparukat és a tercier szektort. A legtöbb szubszaharai Afrika exportja továbbra is elsődleges. Csaknem 80 százaléka a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból, bányászatból és olajtermelésből származik. Afrika a szénhidrogének és ásványkincsek stratégiai tartalékává vált. Az iparágak támogatása kulcsfontosságú lépés az országok számára, mivel elősegíti a kereskedelem növekedését.
Fokozza a helyi tartalmat. Ez az ipari revitalizáció politikája, a helyi gyökerű iparosítás előmozdítása. A helyi tartalomról szóló törvény célja a nemzeti áruk és szolgáltatások előtérbe helyezése. Az országoknak ezután ki kell dolgozniuk abszolút és komparatív előnyeiket.
Kereskedelmükben ezért az országok megpróbálják serkenteni a piaci dinamikát. A becslések szerint a Zlecaf több mint 50 százalékkal növeli az Afrikán belüli kereskedelmet az importvámok eltörlésével, és megduplázza ezt a kereskedelmet, ha a nem vámjellegű akadályokat is felszámolják. Az elemzett öt területen, figyelembe véve például a kereskedelmi integrációt, a regionális infrastruktúrát, a gyártási integrációt, a személyek szabad mozgását és a makrogazdasági integrációt, a rugalmasság tekintetében csak a SADC jelent kivételt, amely eltörölte a belső vámokat és elmozdult a vámunió felé.
A vámunió csak akkor lesz hatékony, ha az országok egyhangúlag úgy döntenek, hogy felszámolják az ördögien abnormális gyakorlatokat. Az egyik ilyen gyakorlat az emberek szabad mozgásának hiánya. A legtöbb esetben az afrikaiaknak fizetniük kell a vízumért, hogy egyik afrikai országból a másikba utazzanak. Csak tizenhárom ország biztosít ingyenes hozzáférést a határaihoz. További anomáliák az áruk vámkezeléséhez szükséges idő, az ellenőrző pontok száma és a hosszadalmas adminisztratív eljárások.
Itt kell elkerülni a termékháborút. A Zlecaf Bizottságnak mindenben érdekelt a származási szabályok meghatározása…. „Made in… A származási szabályok a termékek származási országának meghatározásához használt kritériumok. E célból a tagállamoknak listákat kell bemutatniuk, összeállítaniuk és benyújtaniuk azon termékeik 90%-áról, amelyeket liberalizálni kell, valamint azon érzékeny termékekről, amelyeket hosszú távon liberalizálni kell. Az integrációs elmélet azt tanítja, hogy az intézményi konvergencia hajtószerepet játszhat a regionális integráció folyamatában. Ehhez közös szabályok létrehozására van szükség a nemzeti szabványok, eljárások és politikák összehangolása és harmonizációja formájában.
A keresetek elosztásában meglévő egyenlőtlenségek miatt fontos felhívni a tagállamok figyelmét a szolidaritási területek kialakításának szükségességére. Az afrikai országok eltérő gazdasági konfigurációval rendelkeznek, és a Zlecaf különböző módon érinti őket. A szolidaritás különleges és megkülönböztetett bánásmódot igényel a legkevésbé fejlett országok számára, és pénzügyi forrásokat igényel az integráció költségeinek kompenzálásához, valamint a várható bevételekben jelentős elmaradással rendelkező országok kompenzálásához.
Ezért a korábban kialakított országok és regionális zónák feladata, hogy gondolkodjanak kapcsolataik ésszerűsítésén a Zlecafön kívül. A dolgok jelenlegi állása szerint a külső partnerekkel kötött különféle megállapodások korlátozzák a Zlecaf-program végrehajtásának lehetőségét. Külsőleg az afrikai kormányok nagy valószínűséggel továbbra is betartják majd a Kereskedelmi Világszervezet szabályait, valamint a kétoldalú szerződéseket.
A kereskedelem megkönnyítésének másik akadálya a logisztikai kihívás. Az afrikai infrastruktúra korlátai jelentős tényezők a kereskedelem alacsony szintjében. A kommunikáció szintén kulcsfontosságú, és tudjuk, hogy az országok különböző szintű hozzáféréssel rendelkeznek a modern kommunikációs eszközökhöz. Fontos a megnyugtató digitális környezet megteremtése. A digitalizáció a gazdasági fellendülés katalizátora, és a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe megalapozott. A Zlecaf számára a digitális technológia hozzáférhetővé tétele érdekében elengedhetetlen a politikák és szabályozások harmonizálása az eljárások egyszerűsítésével, az információk elérhetővé tételével és a kereskedelmi szabályok azonnali továbbításával. Ehhez járul még az érintett felek adatvédelme.
Az Afrikán belüli kereskedelem áramlásának növelésével és a kereskedelmi kapcsolatok ösztönzésével Afrika átveheti az irányítást gazdasági jövője felett, és visszanyerheti jólétét. Egy nagy üzletnek tűnő jövő.
A fotók a Port autonome de Kribiből készültek