A nap szentje december 9-én: Saint Juan Diego
A guadalupei jelenések narratívája lenyűgöző. A főszereplő egy ismeretlen mexikói indián, Juan Diego, aki az 1500-as évek közepén találkozik a Szűzanyával egy dombon, egy helyen, amely az évszázadok során a világméretű Mária zarándoklatok központjává válik.
Juan Diego története
Köves talaj, ahol még a fű is nehezen nő.
Ezen halad át egy 57 éves indián 9. december 1531-én hajnalban.
Mivel néhány évvel korábban megkeresztelkedett, Juan Diegónak hívják, de eredeti neve „Cuauahtlatoatzin”, ami azték nyelven azt jelenti, „aki úgy sír, mint a sas”.
A parasztember a falujából Mexikóvárosba megy, mert szombat van, és ezt a napot a spanyol misszionáriusok a katekézisnek szentelik.
A Teyepac domb tövébe érve Juan Diegot egy furcsa dolog vonzza.
Egy madárdal, amit még soha nem hallott.
Aztán csend és halk hang szólította: „Juantzin, Juan Diegotzin”.
A férfi felkapaszkodik a domb tetejére, és egy fiatal nő előtt találja magát, aki ruhás, mint a nap.
Csodálkozva térdel előtte, és hallgatja bemutatkozását: Én vagyok „a Tökéletes Szűz Mária, az igaz és egyetlen Isten Anyja”.
Jel, hogy higgyünk
A Lady Juan Diegót bízza meg egy feladattal.
Elmondani a püspöknek, mi történt vele, hogy a domb tövében máriás templom épülhessen.
Nem könnyű elmondani a hihetetlent, és valójában a püspök, Mgr Zumarraga egy szót sem hisz.
Este, a dombon a kudarc beszámolója nem riasztja el a hölgyet, aki meghívja Juan Diegot, hogy másnap próbálkozzon újra.
Ezúttal a püspök még néhány kérdést tesz fel a jelenéssel kapcsolatban, de továbbra is szkeptikus.
Az indiánnak jelet kell vinnie neki, mondja, különben a dolog mese marad.
A paraszt visszaküldi a kérést a hölgynek, aki vállalja, hogy másnapra jelet ad neki.
Itt a váratlan történik.
A gazda megtudja, hogy egy beteg nagybátyja most haldoklik.
Egy szenvedésekkel teli éjszaka után sürgős papot kell keresni, így 12-én reggel Juan Diego útnak indul, és Teyepac magasságában útvonalat vált, hogy elkerülje a Ladyvel való újabb személyes találkozást.
Juan Diego tilmájának csodagyereke
A lépés hiábavaló.
A Hölgy ismét előtte áll, és azt kérdezi tőle, miért siet annyira.
A paraszt zavartan a földre veti magát, megbocsátásra hivatkozva és mindent megmagyaráz.
A Lady megnyugtatja.
A nagybátyja már meggyógyult, azt mondja, inkább meghívja Juan Diegot, hogy másszon fel a dombra, és szedjen virágot, és vigye el a püspöknek.
Gyönyörű „Kasztília virágai” sarjadtak ki a kövek között, ami december közepén lehetetlen.
Az indián vesz néhányat, és becsomagolja a tilmába, a durva anyagú köpenybe, amit visel, majd Mexikóvárosba megy.
Hosszas előszoba után bemutatja a püspök.
Juan Diego elmeséli az új tényeket, majd leteríti a köpenyt a jelenlévők előtt.
Ugyanebben a pillanatban a Szűz képe is megjelenik a tilmán, a híressé és mindenhol tisztelt ikonon.
Juan Diego, a Szűz őre
Az út innentől lefelé vezet.
A püspököt elkísérik a jelenések helyszínére, majd megkezdi a munkát, és december 26-ra elkészül az első kápolna a csodadomb mellett.
Juan Diego, aki néhány éve özvegy volt, kért és kapott szállást a kápolna melletti kis házban.
További 17 évig, 1548-ig, a Hölgy, a Virgen morenita hűséges gyámja marad.
János Pál 31. július 2002-én szentté nyilvánította Juan Diegót.
Olvassa el még:
A nap szentje december 7-én: Szent Ambrus
A nap szentje december 6-án: Szent Miklós
A nap szentje december 8-án: Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása
8. december 1856.: A lyoni SMA (Afrikai Missziói Társaság) megalakul
Kongói Demokratikus Köztársaság, Békemenetet szerveztek: Két nőt elraboltak Dél-Kivuban