A nap szentje december 3-án: Xavéri Szent Ferenc

By Alessia Salani On 3. december 2022.

Negyvenhat életévet, ebből tizenegyet a missziókban töltöttek: Xavéri Szent Ferenc okkal tekinthető igazi „evangelizációs óriásnak”.

Rövid, de a missziós gyümölcsöt tekintve csodálatra méltó létezése során ennek a spanyol vallásosnak sikerült eljuttatnia az evangéliumot egészen a Távol-Keletig, bölcsességgel hozzáigazítva azt a nagyon különböző népesség temperamentumához és nyelvéhez.

Mégis úgy tűnik, szülőhelye egy másik életút felé irányítja.

Xavier Ferenc találkozása Loyolai Ignácszal és Peter Favre-ral

Xavier Ferenc 1506-ban született Navarrában, az észak-spanyolországi Xavier kastélyban. Nemesi családból származott.

Apja, Juan de Jassu a Navarrai Királyi Tanács elnöke volt.

1525-ben Ferenc Párizsba ment, hogy egyetemi tanulmányait elvégezze, és 1530-ban „Magister Artium” lett, készen az akadémiai pályára.

Ám élete egy ugrásszerű hitet hozott: a Szent Borbála Kollégiumban, ahol lakott, a leendő szent találkozott Favre Péterrel és Loyolai Ignácszal, akikkel együtt képezték ki a teológiai tanulmányokat.

Eleinte a kapcsolatok, különösen Ignácszal, nem voltak könnyűek, olyannyira, hogy maga Loyola is úgy jellemezte Ferencet, mint „a legkeményebb tésztadarabot, amit valaha is kellett gyúrnia”.

De a misszionáriusi hivatás immár Xavier szívébe vésődött, és 1539 tavaszán részt vett egy új vallási rend, a „Jézus Társasága” megalapításában.

Xavér Ferenc „énekelt” katekizmusa gyerekeknek

Az Istennek és az apostolkodásnak szentelt Ferenc 7. április 1541-én Indiába távozott III. Pál pápa kérésére, aki a portugál hódítás idején evangelizálni kívánta ezeket a területeket.

A Lisszabonból Goába vitorlással megtett út tizenhárom hónapig tartott, fárasztóvá tette az élelmiszerhiány, a vad hőség és a viharok.

1542 májusában Goába érkezve Xavier a városi kórházat választotta otthonául, és a legsúlyosabb beteg melletti ágyat ágynak.

Ettől kezdve szolgálata az utolsó, a társadalomból kirekesztettek megsegítése: betegek, foglyok, rabszolgák, elhagyott gyerekek.

Ferenc különösen a gyermekek számára talált ki egy új módszert a katekizmus tanítására.

Harangszóval hívta össze őket az utcán, majd miután összegyűlt a templomban, versbe foglalta a katolikus tanítás alapelveit, és elénekelte a gyerekekkel, ezzel is megkönnyítve a tanulást.

A gyöngyhalászok evangelizálása

Két évig az India déli részén élő gyöngyhalászok, a „paravi” evangelizálásának is szentelte magát.

Csak tamilul beszélnek, de Ferencnek sikerült átadnia nekik a katolikus hit alapelveit, és mindössze egy hónap alatt sikerült megkeresztelnie 10,000 XNUMX-et közülük.

„Olyan nagy a megtérők sokasága – írta –, hogy gyakran annyira fáj a kezem, hogy megkeresztelkedtek, és már nincs hangom és erőm, hogy az ő nyelvükön ismételjem a Hitvallást és a Parancsolatokat.

De evangelizációs munkája nem állt meg.

1545 és 1547 között Ferenc Xavér elérte Malacca-t, a Moluccas-szigetcsoportot és a Moro-szigeteket, ügyelve a veszélyekre, mert teljesen Istenben bízott.

Xavier Ferenc érkezése Japánba

1547-ben a leendő szent élete újabb fordulatot vett.

Találkozott egy japán menekülttel, Hanjiroval, aki át akart térni a keresztény hitre.

Ez a találkozás felkeltette Xavierben a vágyat, hogy elmenjen Japánba, hogy elhozza az evangéliumot a „felkelő nap” országába is.

1549-ben érkezett oda, és annak ellenére, hogy a keresztség szentségét kiszolgáltatókra halálbüntetés volt érvényben, a spanyol vallásosoknak sikerült több száz hívő közösséget létrehozniuk.

Kína „álma”.

Japánból Kínába szinte magától értetődő az átkelés.

Xavier az evangelizáció új földjeként tekintett a „Sárkány földjére”, és 1552-ben sikerült eljutnia Shangchuan szigetére, ahonnan megpróbált beszállni Kantonba.

De hirtelen láz fogta el.

Francis Xavier a hidegtől és a fáradtságtól kimerülten december 3-án hajnalban meghalt.

Földi maradványait egy mésszel teli dobozban temették el, anélkül, hogy még egy kereszt is emlékezne rá.

Két évvel később azonban testét egészben és sértetlenül átvitték Goába, a Jó Jézus templomába, ahol jelenleg is tisztelik.

Egyik ereklyéjét – jobb alkarját – 1614 óta Rómában, a Gesù-templomban őrzik.

Xavier Ferenc, 1622-ben szentté avatták

Az V. Pál által 1619-ben boldoggá, XV. Gergely által 1622-ben szentté avatott Xavéri Ferencet 1748-ban Kelet, 1904-ben a Hitterjesztés Munka és az összes misszió védőszentjévé nyilvánították (Lisieux-i Szent Thérézével együtt). 1927-ben.

Gondolatait egy imába foglalhatja, amelyet gyakran ismételget:

„Uram, nem azért szeretlek, mert a paradicsomot adhatod nekem, vagy a pokolra ítélsz, hanem azért, mert Te vagy az én Istenem. Szeretlek, mert Te vagy.